Pár napja bennünk van, hogy megosszunk néhány dolgot veletek a QR kódról. Szóval a hivatalos bevezető:
A QR kódnak semmi köze a kiterjesztett valósághoz, mégis szorosan együtt jár a kettő, mivel ez az egyik legegyszerűbb és leggyorsabb eszköz ahhoz, hogy a kiterjesztett valóság alapú alkalmazásunkat, vagy rétegünket eljuttassuk a végfelhasználókhoz.
Hát így... A lényeg benne is van a leadben, de ettől még közel sem leszünk szakértők a témában. Az elmélyüléshez tovább kell olvasni.
Szóval kezdjük az elején és ragadjuk meg a lényeget:
A QR kód gyakorlatilag egy kétdimenziós vonalkód, amit ipari célokra fejlesztettek ki, de napjainkban elsősorban a marketing felhasználása miatt ismerik az emberek. Viszonylag sok (és sok féle) információ kódolható bele és (a kódolás típusától függően) nagy a a hibajavítási képessége. Ez gyakorlatilag annyit tesz, hogyha például valamilyen szennyeződés éri, akkor is olvasható és dekódolható lesz. Ez a tulajdonsága lehetővé teszi arra is, hogy "művészien megerőszakoljuk", de erről picit később.
Szóval hogy is kapcsolódik a QR kód a kiterjesztett valósághoz?
Hát úgy, hogy egyszerűbb egyet beolvasni, mint sajtóhirdetésekben, és egyéb felületeken bonyolultan leírni, hogy:
1. Vedd elő a telefonod.
2. Indítsd el az Apple/Ovi Storet-t, vagy Android Marketet.
3. Keresd ki mondjuk a Layar nevű ingyenes alkalmazást.
4. Telepítsd
5, Menj a keresőjébe és keress rá az xy rétegre.
6. Válaszd ki
... és elvárni a felhasználóktól, hogy megtegyék.
Az egész folyamatot 1-től 6-ig helyettesíti egyetlen QR. (hazudtam, mert 1: előveszed a mobilod, 2: elindítod a QR kód olvasót)
Aztán az alkalmazás (bár itt megintcsak típusa válogatja) továbbdob egyenesen a konkrét réteg eléréséhez. Ha nincs telepítve a telefonodon az alkalmazás, azonnal felkínálja a telepítés lehetőségét. Aki nemhiszi, járjon utána:
Néhány fontos dolog:
Oda kell figyelni, hogy megjelenítésben (nyomtatásban, monitoron) megfelelő legyen a mérete, ugyanis a dekódoló szoftverek külön-külön érzékelik, olvassák a fekete és a fehér négyzeteket. Fontos a minél nagyobb kontraszt, de ennek megfelelőségét nehéz megítélni szemmel, hiszen az okostelefonok kamerái jelenleg 5-8 megapixel körül mozognak, és néhány QR kód olvasó nem tudja az autofocust, valamint a vakut kezelni (bizonyos esetekben az energiatakarékos beállítások miatt). Szóval elővigyázatosságból megéri néhány méretet nyomtatni és minél több típusú telefonnal, minél több beállítás, távolság és fényviszony mellett ellenőrizni.
Összehasonlításképp:
Itt az előző QR kód, valamint egy másik, melybe egy névjegykártya alapadatai vannak kódolva. Méterük teljesen egyforma, az egyikben mégis csak 429 négyzet látható (nem számítva a három navigációs négyzetet, de beleszámolva a negyedik kicsit), a másikban viszont 1 173!
(egymás mellé téve szembetűnő a különbség, azonban úgysem gondoltad volna)
ARpro- Kiterjesztett valóság - Full Service In Augmented Reality
Ez alapvetően jó pont, mert a referenciakép beolvasása után az app automatikusan a megfelelő rétegbe teszi a felhasználót, minden felesleges "OK" és jóváhagyás nélkül, ahol azonnal megindul a képfelismerés, és jönnek a fejlesztők által hozzárendelt tartalmak. Ha a referenciakép több rétegben is szerepel (ez ritkaság), akkor az app listázza az érintett rétegeket és mi választhatjuk ki azt, ami nekünk kell.
Érthető okokból az utóbbi időben egyre több játék használja ki az okostelefonok olyan giroszküpját, vagy gyorsulásmérőjét. Ebbe az irányba ment el az AppBlaster is, aki teljes értékű AR játékokat készít, de mindezt megtámogatja egy műanyag puskával, melyre az iPhone-t, vagy az iPod-ot lehet felerősíteni.